A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tett látogatásával fejezte be kétnapos szerbiai látogatását Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A házelnök a magyar nyelven (is) oktató szabadkai felsőoktatási intézmények fejlesztési terveiről tájékozódott. A találkozó végén elégedetten nyugtázta, hogy ma már mindenki teszi a dolgát, a szerb állam is, amely támogatja kisebbségeit, a magyar állam is, amely a nemzet alkotó részének tekinti a külhoniakat, illetve a helyi érdekvédelmet betöltő kisebbségi magyar politikum is.
Kövér László, miután megtekintette Szabadka főterén Bíró Károly egykori polgármester közelmúltban felavatott szobrát, Pásztor István VMSZ elnök kalauzolásával a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karra látogatott. Az épület felújítása a végéhez közeledik, már a homlokzat tatarozása folyik. 1875-ben, megépítésékor „Szabadka szépeként” emlegették az objektumot, s a kar vezetése szerint az most visszakapja régi fényét, mégpedig a magyar kormánynak és a vajdasági magyar politikai vezetőknek köszönhetően.
Miután a küldöttség bejárta az épület új szárnyát, megbeszélést tartottak a szabadkai székhelyű magyar felsőoktatási intézmények vezetőivel. Elsőként, házigazdaként dr. Ivanović Josip, az MTTK dékánja elmondta, hogy jelenleg a kar épületének egyharmadát tudják használni, a felújítás után viszont megháromszorozódik majd a hasznos tér. Új szakokat lehet bevezetni, képzéseket tudnak szervezni, a magyar kultúra és tudomány otthona lehet ez az épület. A dékán szerint a fejlődés, az előrehaladás, a magyar intézményalapítás eredményezheti azt, hogy itthon, azaz helyben maradnak a fiatalok. Dr. Ivanović Josip beszámolt arról is, hogy a napokban fejeződött be az a jogi folyamat, amelynek eredményeként az MTTK az Újvidéki Egyetem önálló karává vállhatott. Egyik fontos fejlesztési tervük még több más mellett a doktori képzés lehetőségének megteremtése.
Dr. Fürsztner Igor, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatója is jelen volt a megbeszélésen, aki elmondta, hogy mérnökképzés folyik náluk több alapszakon.
Az 1960-ban alapított intézmény 2007-től szakfőiskolaként működik. 220 hallgatójuk van, akik háromötöde magyar nyelven hallgatja az előadásokat. A magyar állam jelentősen támogatja a szakfőiskolát, s ugyanúgy megkapnak minden segítséget a VMSZ és az MNT vezetőtől is. Jó kapcsolataik vannak magyarországi felsőoktatási intézményekkel, de cégekkel is, több nemzetközi projektben is részt vesznek. Céljuk nemcsak a tanintézmény fejlesztése, hanem azt szeretnék, hogy maga a város is a modern műszaki- és IT-tudományok egyik központjává váljon, amely Szabadkára vonzaná a szakembereket.
Pásztor István, a VMSZ elnöke mindehhez hozzátette: a képzési lehetőségek fejlesztésével el szeretnék érni, hogy itthon maradjanak, illetve külföldről hazatérjenek a fiatalok. Ez jelenleg irracionálisnak tűnik, de sok olyan dolgot tettek már, ami megvalósíthatatlannak tűnt, amikor belevágtak. Hamarosan elkészül a Szabadka-Szeged vasút, 40 perc alatt el lehet jutni majd az egyik városból a másikba, s akár magyarországi településekről is jöhetnek ide fiatalok tanulni.
A VMSZ elnöke elmondta azt is, hogy az alapelképzelés az, hogy a felsőoktatási intézményekben a képzés költségeit a szerb állam biztosítja majd, a magyar kormány pedig a kutatást, a fejlesztést, az iparral való együttműködést pénzeli.
A vajdasági magyar felsőoktatási rendszernek létezik egy harmadik lába is, a Szekeres László Alapítvány által szervezett magyarországi továbbképzések a szabadkai VM4K-ban, illetve a hasonló kihelyezett képzések Zentán és Zomborban. Minderről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be Kövér Lászlónak. Az MNT célja, hogy ezen képzések kiteljesedjenek. Az elmúlt években Szabadka elveszítette azt a szerepét, ami a vajdasági a magyarság szempontjából meghatározó volt, s az is kell, hogy legyen a jövőben is. E képzési hálózat létrehozatalától azt remélik, hogy visszafordítja e folyamatokat.
Kövér László a megbeszélések végén elmondta, hogy kétnapos látogatása során sokszor hangzott el köszönet azért, hogy a szerb fél konstruktívan, pozitívan áll hozzá a magyar közösség itteni törekvéseihez. Mindamellett azonban ez kötelessége is a szerb államnak. Emlékeztetett azonban arra is, hogy volt olyan időszak is, amikor a magyar állam sem teljesítette hasonló kötelezettségeit a külhoni magyar nemzettársak irányába. Örömmel állapította meg Kövér László azt is, hogy működik a délvidéki magyar érdekképviselet, tehát mindenki teszi a dolgát, s gyarapszik a közösség. Olyasvalamit értünk el, amire 10 évvel ezelőtt gondolni sem mertünk. Magyarországon olyan államvezetés van, amely olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely megteremtette a lehetőséget arra, hogy anyagilag is segíteni tudják a külhoni nemzetrészeket. A házelnök arra kérte a délvidékieket, hogy a jövő évi választásokon járuljanak hozzá, hogy ezeket az eredményeket meg lehessen őrizni. Szoros választások lehetnek, amikor az a 2-3 mandátum is létfontosságú lehet, amelyekről a külhoniak szavazatai döntenek.
Kövér László beszélt arról is, hogy a polgári és keresztényi értékekhez való ragaszkodásának köszönhetően Közép-Európa felemelkedhet, ahová érdemes lesz a visszatérés. A jövőben térségünk példaértékű lehet a Nyugat számára, ezért hisz abban, hogy a délvidéki magyarságnak is van jövője.
forrás: Vadaság MA
