Október 22-én került megrendezésre a Border and Identity című nemzetközi interdiszciplináris konferencia, melynek helyszíne a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épülete volt.
A rendezvény délelőtt tíz órakor vette kezdetét a vendégek köszöntésével. Az intézmény nevében prof. dr. Pintér Krekity Valéria, a Kar dékánja mondott ünnepi beszédet:
„A konferencia témája különösen időszerű napjainkban, amikor a határok egyszerre elválasztanak és összekötnek bennünket, az identitás fogalma pedig újra és újra értelmet nyer. Számunkra megtiszteltetés, hogy intézményünk adhat otthont ennek a rangos eseménynek, amely nemcsak gazdagítja a tudományos diskurzust, hanem hozzájárul a térség szellemi életének élénkítéséhez és a nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez is.” – fogalmazott a dékán.
Az előadások három nyelven – magyarul, szerbül és angolul – zajlottak. A prezentációk sorát Bakos Petra, a Közép-európai Egyetem genderkutatója nyitotta meg A Dél-Pannon határvidék öntudata című előadásával.
– Milyen érzésekkel érkezett hozzánk? Mi volt a reakciója, amikor megkapta a meghívást?
Bakos Petra: Nagyon örültem a meghívásnak, ugyanis vajdasági vagyok, Vajdaságban élek, vajdasági szerzőket kutatok – és ehhez képest eddig még nem hívtak meg konferenciára Vajdaságban.
– Mi a témája a ma bemutatásra kerülő kutatásának?
Bakos Petra: A kutatásom a határvidéken élők gondolkodásmódjával és öntudatával foglalkozik, ezt irodalmi művek szoros olvasásán keresztül vizsgálom. Sajnos egyelőre nincsenek kritikai elméleti vagy filozófiai munkáink, amelyek ezt a sajátos élethelyzetet feltárnák, viszont sok író elvégezte helyettünk ezt a gondolati munkát. Én az ő műveikből kiindulva próbálom megalkotni azt a kritikai elméletet, amely rugalmas keretet kínálhat ahhoz, hogy mi, itt a határvidéken, saját magunkról gondolkodhatunk.
Az első három előadás után rövid szünet következett, amelynek keretében az érdeklődők megtekinthették Nyúl Judit Határmezők című festménykiállítását.
A szünetet követően a konferencia két helyszínen folytatódott. A díszteremben a határ, migráció és képviselet témakörei kerültek terítékre, míg a multifunkciós teremben a regionális és földrajzi határokat feldolgozó előadásokat hallgathatták meg a résztvevők.
Az utóbbi szekció egyik előadója Bárth M. János, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének munkatársa volt, aki Névföldrajzi jelenséghatárok a magyar helynevekben című kutatását mutatta be.
– Mi adta az inspirációt az Ön által bemutatott témához?
Bárth M. János: Budapesten, az ELTE-n dolgozom, nyelvészettel foglalkozom, azon belül főként a magyar nyelvjárásokkal és helynevekkel. Rögtön az jutott eszembe, hogy a nyelvi jelenséghatárokról fogok beszélni, hiszen mindenki ismer ilyen példákat: egy vidéken a kukoricát kukoricának mondják, máshol tengerinek, megint máshol törökbúzának – és ezek között érdekes nyelvi határok húzhatók.
– Hogyan találkozott először ezzel a kutatási témával? Volt esetleg mentora?
Bárth M. János: Sok kiváló tanárom volt, akik megszerettették velem ezt a területet. Közülük kiemelném Hajdú Mihályt, a legendás nyelvészt, aki főként névtannal foglalkozott, és rendkívüli módon inspirált minket.
A délelőtti szekciók ebédszünettel zárultak, a délután folyamán pedig további tematikus előadások és kerekasztal-beszélgetések gazdagították a programot.
