A multimodális dimenzióval gazdagodó generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások mögött roppant – digitális vagy digitalizált – adatmennyiség, számítási kapacitás és matematikai formában szimulált, számítástechnikailag működtetett neurális hálózatok húzódnak meg. Ezen tényezők együttes jelenléte szinergikus hatást eredményez: az információk eddigieknél gyorsabb, hatékonyabb, valamint potenciálisan innovatív feldolgozását, továbbá rendszerezését, értelmezését. A mintafelismerés minden eddigi léptéket és pontosságot túlszárnyal. Lehetővé válik a mechanikus feladatok automatizálása, kiszervezése.
A nagy nyelvi modellek felhasználói működtetése különbözik a korábbi információhordozókéitól, ugyanis a promptokra válaszul megfelelő grammatikai-konverzációs formákat hoznak létre. A természetes nyelvfeldolgozásnak köszönhetően alkalmazhatók kérdések, instrukciók is. Az interakciók – különösképpen a chatbotok esetében – a személyesség/személyiség látszatjeleit viselik magukon, és ennek, továbbá felhasználóbarát kialakításuk következtében immerzív élményt nyújtanak. A generatív MI-k írnak és beszélnek/beszélgetnek, továbbá új tartalmakat hoznak létre. A verbális működésmód óhatatlanul az antropomorfizáció irányába mutat.
Az oktatási és kutatási kommunikációs hálózatokat, színtereket immár humán és gépi ágensek együttesen alkotják, miközben hibrid ismeretalkotási jellemvonások, folyamatok, interakciók sokasága bontakozik ki. Ez nem prognózis, hanem a jelenlegi helyzetkép. A fejlődési perspektívák beláthatatlanok. Mindez számos tudástermelési, ismeretátadási és pedagógiai lehetőséget, ugyanakkor különféle – kognitív, verifikációs, pszichológiai, mentális, adatbiztonsági és egyéb – kockázatokat is hordoz magában.
A mesterséges intelligencia nemcsak segíti és felgyorsítja a kutatási folyamatokat, hanem egyúttal új kérdésfelvetéseket alapoz meg, tudományos paradigmák megszületéséhez járul hozzá. Az oktatás területén személyre szabott és élményszerű tanulást tesz lehetővé, miközben visszahat az érintett területekre, ily módon árnyalja, finomhangolja a curriculumot. Mindeközben az alapvető kommunikációs és intellektuális kompetenciák, jártasságok elsajátítása és fejlesztése kiemelkedő fontosságú marad. Az emberközpontú, humán célokat is előtérbe helyező egyensúly megtalálása kulcskérdéssé válik.
A kihívásokra az oktatási és kutatási szakmódszertanoknak választ kell adniuk. Az MI-transzformáció feltartóztathatatlanul zajlik, az applikációk máris részét képezik a mindennapi információelérési és -feldolgozási gyakorlatnak. Ennek következtében szükséges a tudatos és célirányos, valamint hatékony implementáció.
A változások nem hagyják érintetlenül az oktatás és kutatás folyamatát, magának a kinyerésre és továbbadásra érdemes tudás státusát sem. Az ember–gép együttgondolkodásának, -működésének újszerű és produktív módozatai rajzolódnak ki. A hatékony kooperációs illeszkedések meglelése tudományos reflexiót, vizsgálatokat, elméleti és gyakorlati kérdésfelvetéseket tesz szükségessé. Erre vállalkozik a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos konferenciája.
A konferencia interdiszciplináris jellegére való tekintettel az alábbi témakörökben – a teljesség igénye nélkül – várunk előadásokat:
– a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei az oktatásban (különös tekintettel a tanító- és óvodapedagógus-képzésre)
– tanulási folyamatok, pedagógusszerepek és kompetenciák átalakulása MI-környezetben
– generatív MI és kommunikáció: médiatartalom-előállítás, nyelvhasználat, verifikáció
– ember–gép interakció és kommunikációs mintázatok
– az MI hatása a tudástermelésre és kutatási módszerekre
– digitális és MI-műveltség fejlesztése
– etikai, pszichológiai és adatbiztonsági kérdések
– az MI társadalmi és intézményi hatásai az oktatásban
– tantervfejlesztés és tananyag-előállítás MI-támogatással
– értékelési és mérési módszerek átalakulása MI-környezetben
– adaptív és személyre szabott tanulási környezetek
– kritikai gondolkodás és médiaműveltség fejlesztése az MI korában.
Kiadványok:
A konferencia előadásainak összefoglalóit rezümékötetben, a beküldött teljes tanulmányokat e-book (PDF) kiadványban jelentetjük meg.
Részvételi díj:
A konferencia részvételi díja 100 euró (vagy annak dinár ellenértéke), amely magába foglalja a konferenciaanyag (rezümékötet, e-könyv), az ebéd és vacsora költségeit.
A részvételi díj utalásakor a kezelési költség a befizetőt terheli.
SZÁMLABEKÉRŐ
Jelentkezés:
A résztvevők jelentkezését 2026. július 15-ig várjuk a következő űrlapon
https://forms.gle/4BsKNQtmdcc8yhfN7
Kérjük, közvetlenül a jelentkezési űrlap kitöltése után a számlabekérő űrlapot szíveskedjenek továbbítani erre az e-mail címre: conf@magister.uns.ac.rs (megjegyzés: csak intézménynek tudunk előszámlát kiállítani, magánszemélyként csak a helyszínen tudnak fizetni).
A konferencián lehetőség van megfigyelőként részt venni. Kérjük, e-mailben jelezze, hogy melyik csomagot választja:
1. csak megfigyelő (ingyenes, de e-mailben jelezze részvételi szándékát)
2. megfigyelő, ebéd és vacsora jeggyel, konferencia csomaggal, elismervénnyel (50 euró)
Határidők:
Jelentkezés és absztraktok leadása 2026. július 15-ig.
A számlabekérők beérkezése 2026. szeptember 15-ig.
A konferencia díjának befizetése 2026. október 1-ig.
A teljes munka leadása 2026. november 15-ig.
A konferenciák időpontja 2026. november 26.
