Az idei szeptemberről elmondható, hogy ha csütörtök, akkor Határtalanul! Három héten át, minden csütörtöki napon vidám gyermekek csoportja érkezett városunkba. Ebben az évben a Hunyadi János Német Tannyelvű Általános Iskola hetedikesei jöttek Dunaharasztiból. Délvidéki körútjuk első állomása volt Szabadka, ahol a Karrierépítő Központ városfelfedező játékával megismerhették a szecesszió városát. Furfangos feladványok, szókirakók hívták fel figyelmüket építészeti jellegzetességeinkre, megismerhették Kosztolányi és Csáth fiatalkorának meghatározó helyszíneit, vagy éppen saját térképészeti ismereteikre és tájékozódó képességükre hagyatkozva kellett megtalálniuk sétánk következő állomáshelyét. Zsinagógánk igen mély benyomást tett a fiatal látogatókra. Lenyűgözve szemlélték a magyarosan díszes környezetet, az elkápráztató pompát, amely az épületet jellemzi. „Olyanra festik itt a házakat, mint a mesékben!” – mondta lelkesen az egyik diák. S ha feltekintek az egykori Vidéki és Kereskedelmi Bank épületére, akkor magam is látom megelevenedni a mézeskalácsházat, s mintha a galambok most énekelték volna fel a Raichle-palota homlokzatára a violaszín virágfűzért. Valóban mesebeli a mi városunk. Érdemes néha magasabbra emelni tekintetünket a szürke aszfaltnál, s akkor magunk is szembesülünk az apró csodákkal. Bebarangolva a várost, végül - összegzés gyanánt – felkapaszkodtunk városházánk kilátójába, s madártávlatból szemléltük meg az eddig körbejárt épületeket.  Mindössze háromórányi sétát követően minden csütörtökön egy újabb kis csapat utazott tovább élményekkel telve felfedezni a Délvidéket. Hiszem, hogy közülük sokan keresik fel a jövőben ismét vidékünket.

Búzás Brigitta