A PISA-felmérések három fő területe a szövegértésre, a matematikai műveletekre és a problémamegoldásra koncentrálódik – ez volt a fő témája dr. Csapó Benő szegedi egyetemi tanár tegnapi előadásának, amelyet a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Téli Egyetemén tartott. Az érdeklődő pedagógusok a többi között a problémamegoldó gondolkodás méréséről is hallhattak. Arra a kérdésre, hogy miként lehet mérni a diákok problémamegoldó gondolkodását, a következő választ kaptuk:
– A problémamegoldó gondolkodás az egyik legnehezebben fejleszthető terület, mivel a régebbi korok gondolkodói minderről nagyon sokféle modellt alkottak. Az egyik legjelentősebb szakembere ennek a területnek a magyar származású Pólya György, aki felállította azt a modellt, amelyet mindmáig használunk – mondta Csapó Benő. Szerinte a diákok problémamegoldó készsége azért nem fejlődik, mert a magyar iskolarendszer nem fejleszti a gyermekek gondolkodását, és emiatt a későbbiekben, egyetemi tanulmányaik alatt is sok nehézségbe ütköznek. Viszonylag kevés olyan tevékenység van az iskolában, amely fejlesztené a gondolkodást.
– A PISA csak úgy tudja elvégezni a felméréseket, ha a mérőeszközök nem változnak. A PISA alapvetően nem is szokott változtatni a mérőeszközein, viszont minden mérési ciklusban egy negyedik területet is mér, amelyet innovatív területnek neveznek. Ezen az innovatív területen 2003-ban szerepelt először a komplex problémamegoldás, ami már akkor nagy sikernek számított, mivel az akkori PISA-teszt kimutatta az országok közötti nagy különbségeket. Azok között az országok között is más eredmények születtek a problémamegoldás területén, amelyek a szövegértésben, a matematikában és a természettudományokban a 2003-as mérés alapján ugyanazon a szinten voltak – mesélte Csapó Benő. Kilenc évvel később újra sor került a problémamegoldás mérésére, és a kutatók ezúttal a számítógépes technológia segítségét is igénybe vették. Ennek oka az volt, hogy a diákoknak egy dinamikusan szimulált környezetben kellett kitölteniük a PISA-tesztet. Az akkori teszt alapja egy kitalált történet, amelynek alapján Csapó Benő szerint nagyon sok feladatot ki lehet dolgozni.
– A gyermekek nagyon szeretik az olyan feladatot, amelyek során halakat vagy háziállatokat kell etetniük. Ilyenkor az étel vagy az ital adagolása is fontos, és az, hogy a diákok megfigyeljék, mi történik. A feladat másik fázisában bizonyos célállapotokat kell elérniük. Először megfigyelik, hogyan működik az állat táplálása, majd megfelelő időben reagálnak, ha valamit változtatniuk kell. Ezek kitalált problémák, amelynek során nem lehet használni a tárgyi tudást, csak azt a tudást, amelyet a gyermekek a feladat során tanultak meg. Ezek alapján lehet modellezni a 21. század hétköznapi szituációit is, amikor újabbnál újabb eszközök kerülnek a kezünkbe, amelyeket akkor is tudnunk kell kezelni, ha nem olvastuk el a hosszú használati útmutatót – szögezte le dr. Csapó Benő.
Az európai eredmények nagyon megdöbbentőek, hiszen a 2012-es PISA-felmérés végeredménye szerint a világ legjobban teljesítő országai között a 10. helyezett Finnország az első európai, hiszen az ázsiai országok és a világ vezető nagyhatalmai, Kanada és Ausztrália megelőzik. Amikor ugyanebben az évben a kutatók a diákok problémamegoldó készségét vizsgálták, szintén meglepő eredmények születtek. Korea és Japán után Szerbia végzett a 3. helyen, ám Magyarország messze elmaradt – hangzott el dr. Csapó Benő csütörtöki előadásán a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az előadó szerint a távol-keleti országok diákjai azért teljesítenek jól mindegyik PISA-felmérésen, mert az ottani tanulók szorgalmasabbak, mint a többiek. Annak idején az ázsiaiak ellátogattak az Amerikai Egyesült Államokba, meglátták a legújabb autókat és motorkerékpárokat, majd hazarepültek, és addig dolgoztak, amíg létre nem hozták a világ legjobb gépjárműit. Dr. Csapó Benő szerint Japánban és Dél-Koreában sokkal szisztematikusabb az oktatási rendszer, mint máshol. Ennek okát abban látja, hogy ezeknek az országoknak a vezetése is lépcsőzetesen, szisztematikusan építette ki az ország oktatási rendszerét is. A 2015-ös PISA-felmérés eredményei alapján a világ legjobbjai Szingapúr, Japán, Észtország, Kína és Finnország diákjai voltak. Csapó Benő leszögezte, hogy az USA, Kanada, Németország, illetve az előbb említett országok oktatási rendszerét a kutatók nem azért említik példaként, hogy a magyarországi diákoknak és pedagógusoknak kisebbrendűségi komplexusa legyen, hanem azért, hogy ellessenek és eltanuljanak valami hasznosat és felhasználhatót a világ legjobbjaitól.
Az oktatási rendszer radikális változásai nemcsak az ország vezetőin múlnak, hanem a pedagógusokon, a diákokon és a szülőkön is. Dr. Csapó Benő abban látja a megoldást, ha a finn pedagógusokhoz hasonlóan a magyarországi és a szerbiai óvodapedagógusok, tanítók és tanárok is hajlandóságot mutatnak arra, hogy állandóan fejlődjenek és lépést tartsanak a mai kor változásaival.
Az idei Téli Egyetem e napján az oktatásinformatikáé volt a főszerep, hiszen a pedagógusok a délután folyamán két továbbképzésen vehettek részt. A tanítók és óvodapedagógusok kompetenciájának fejlesztése a matematikai fogalmak kialakításában elnevezésű képzést dr. Pintér Krekić Valéria, dr. Takács Márta, mgr. Kovács Elvira, Bagány Ágnes, a szabadkai MTTK egyetemi tanárai tartották. A robotok alkalmazása az oktatásban (óvodától a középiskoláig) elnevezésű továbbképzést dr. Námesztovszki Zsolt és Kőrösi Gábor tartották.
forrás: Magyar Szó
