Problémamegoldó gondolkodásra nevelni

Létrehozva: 2019.01.11. 08:00

Dr. Csapó Benő: Viszonylag kevés olyan tevékenység van az iskolában, amely fejlesztené a gondolkodást

A PISA-felmérések három fő területe a szövegértésre, a matematikai műveletekre és a problémamegoldásra koncentrálódik – ez volt a fő témája dr. Csapó Benő szegedi egyetemi tanár tegnapi előadásának, amelyet a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Téli Egyetemén tartott. Az érdeklődő pedagógusok a többi között a problémamegoldó gondolkodás méréséről is hallhattak. Arra a kérdésre, hogy miként lehet mérni a diákok problémamegoldó gondolkodását, a következő választ kaptuk:

– A problémamegoldó gondolkodás az egyik legnehezebben fejleszthető terület, mivel a régebbi korok gondolkodói minderről nagyon sokféle modellt alkottak. Az egyik legjelentősebb szakembere ennek a területnek a magyar származású Pólya György, aki felállította azt a modellt, amelyet mindmáig használunk – mondta Csapó Benő. Szerinte a diákok problémamegoldó készsége azért nem fejlődik, mert a magyar iskolarendszer nem fejleszti a gyermekek gondolkodását, és emiatt a későbbiekben, egyetemi tanulmányaik alatt is sok nehézségbe ütköznek. Viszonylag kevés olyan tevékenység van az iskolában, amely fejlesztené a gondolkodást.

– A PISA csak úgy tudja elvégezni a felméréseket, ha a mérőeszközök nem változnak. A PISA alapvetően nem is szokott változtatni a mérőeszközein, viszont minden mérési ciklusban egy negyedik területet is mér, amelyet innovatív területnek neveznek. Ezen az innovatív területen 2003-ban szerepelt először a komplex problémamegoldás, ami már akkor nagy sikernek számított, mivel az akkori PISA-teszt kimutatta az országok közötti nagy különbségeket. Azok között az országok között is más eredmények születtek a problémamegoldás területén, amelyek a szövegértésben, a matematikában és a természettudományokban a 2003-as mérés alapján ugyanazon a szinten voltak – mesélte Csapó Benő. Kilenc évvel később újra sor került a problémamegoldás mérésére, és a kutatók ezúttal a számítógépes technológia segítségét is igénybe vették. Ennek oka az volt, hogy a diákoknak egy dinamikusan szimulált környezetben kellett kitölteniük a PISA-tesztet. Az akkori teszt alapja egy kitalált történet, amelynek alapján Csapó Benő szerint nagyon sok feladatot ki lehet dolgozni.

– A gyermekek nagyon szeretik az olyan feladatot, amelyek során halakat vagy háziállatokat kell etetniük. Ilyenkor az étel vagy az ital adagolása is fontos, és az, hogy a diákok megfigyeljék, mi történik. A feladat másik fázisában bizonyos célállapotokat kell elérniük. Először megfigyelik, hogyan működik az állat táplálása, majd megfelelő időben reagálnak, ha valamit változtatniuk kell. Ezek kitalált problémák, amelynek során nem lehet használni a tárgyi tudást, csak azt a tudást, amelyet a gyermekek a feladat során tanultak meg. Ezek alapján lehet modellezni a 21. század hétköznapi szituációit is, amikor újabbnál újabb eszközök kerülnek a kezünkbe, amelyeket akkor is tudnunk kell kezelni, ha nem olvastuk el a hosszú használati útmutatót – szögezte le dr. Csapó Benő.

Az európai eredmények nagyon megdöbbentőek, hiszen a 2012-es PISA-felmérés végeredménye szerint a világ legjobban teljesítő országai között a 10. helyezett Finnország az első európai, hiszen az ázsiai országok és a világ vezető nagyhatalmai, Kanada és Ausztrália megelőzik. Amikor ugyanebben az évben a kutatók a diákok problémamegoldó készségét vizsgálták, szintén meglepő eredmények születtek. Korea és Japán után Szerbia végzett a 3. helyen, ám Magyarország messze elmaradt – hangzott el dr. Csapó Benő csütörtöki előadásán a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az előadó szerint a távol-keleti országok diákjai azért teljesítenek jól mindegyik PISA-felmérésen, mert az ottani tanulók szorgalmasabbak, mint a többiek. Annak idején az ázsiaiak ellátogattak az Amerikai Egyesült Államokba, meglátták a legújabb autókat és motorkerékpárokat, majd hazarepültek, és addig dolgoztak, amíg létre nem hozták a világ legjobb gépjárműit. Dr. Csapó Benő szerint Japánban és Dél-Koreában sokkal szisztematikusabb az oktatási rendszer, mint máshol. Ennek okát abban látja, hogy ezeknek az országoknak a vezetése is lépcsőzetesen, szisztematikusan építette ki az ország oktatási rendszerét is. A 2015-ös PISA-felmérés eredményei alapján a világ legjobbjai Szingapúr, Japán, Észtország, Kína és Finnország diákjai voltak. Csapó Benő leszögezte, hogy az USA, Kanada, Németország, illetve az előbb említett országok oktatási rendszerét a kutatók nem azért említik példaként, hogy a magyarországi diákoknak és pedagógusoknak kisebbrendűségi komplexusa legyen, hanem azért, hogy ellessenek és eltanuljanak valami hasznosat és felhasználhatót a világ legjobbjaitól.

Az oktatási rendszer radikális változásai nemcsak az ország vezetőin múlnak, hanem a pedagógusokon, a diákokon és a szülőkön is. Dr. Csapó Benő abban látja a megoldást, ha a finn pedagógusokhoz hasonlóan a magyarországi és a szerbiai óvodapedagógusok, tanítók és tanárok is hajlandóságot mutatnak arra, hogy állandóan fejlődjenek és lépést tartsanak a mai kor változásaival.

Az idei Téli Egyetem e napján az oktatásinformatikáé volt a főszerep, hiszen a pedagógusok a délután folyamán két továbbképzésen vehettek részt. A tanítók és óvodapedagógusok kompetenciájának fejlesztése a matematikai fogalmak kialakításában elnevezésű képzést dr. Pintér Krekić Valéria, dr. Takács Márta, mgr. Kovács Elvira, Bagány Ágnes, a szabadkai MTTK egyetemi tanárai tartották. A robotok alkalmazása az oktatásban (óvodától a középiskoláig) elnevezésű továbbképzést dr. Námesztovszki Zsolt és Kőrösi Gábor tartották.

forrás: Magyar Szó

Címkék

Képzéseink
ÚJ - Nevelői szak (BA)
ÚJ - Okleveles kommunikátor szak (BH)
Okleveles tanító szak (BH), (MA)
Okleveles óvodapedagógus szak (BH), (MA)

További képzések
Pedagógiai, pszichológiai, módszertani (PPM) képzés
Informatika modul
Szerb mint nem anyanyelv tanítása
Projektoktatás

Akkreditált pedagógus-továbbképzés

Íratkozzon fel
Hírlevelünkre