A zentai Tisza-parti vadgesztenye-sor

Létrehozva: 2019.07.16. 12:08

Zenta város fás szárú növényvilága is gazdag és változatos. A 19. század elejétől selyemhernyó tenyésztése céljából ültetett fehér és fekete eperfákat, fehér akác és jegenyenyár-sorokat mára már más fafajok váltották fel.

1905-ben a Tisza-parti öreg sétányra fehér és hússzínű (közönséges és pirosló) vadgesztenyefák (=bokrétafák) (Aesculus hippocastanum és Ae.x carnea) sora került. Több is küzd az elmúlással. A kiöregedett példányokat folyamatosan, mind a mai napig újabb facsemetékkel pótolják. A Tisza-menti árvízvédelmi vonal felújításakor szinte minden zentai tudta, hogy a gesztenyefák többek, mint gesztenyefák. Számukra azonosak a településsel! A város jelképei. Cegédi Rudolf polgármester szavai is ezt támasztják alá (in Hajnal, 2019): Nem titkoljuk azt sem, hogy büszkék vagyunk a zentaiságunkra, …, amely akkor hatalmasodik el rajtunk, ha végigmegyünk a gyönyörű, vadgesztenyefa sorral övezett Tisza parti sétányunkon.

Zenta népszerű vadgesztenyefás korzóját a századforduló előtti években felépült, patinás, tagoltabb rakpart „egyszerűsítésével” 1984-ben építették ki.

Irodalom:

 

Guelmino János (1968): Zenta és környékének növényei, I. Virágosok. Građa za monografiju Sente br. 12. Zenta.

Hajnal Virág (--): A településmarketing útján – Adalékok Zenta középváros helyzetfeltáró vizsgálatához a város hivatalos honlapjának tartalomelemzése segítségével. In: http://kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2016/2/02_Telepulesmarketing.pdf letöltve 2019-02-22

Guelmino János (2000): Élővilág. In: Szloboda János (ed.): Zenta monográfiája I. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre: Zenta.

 

A helybéliek bokrétafához kötődését igazolja, hogy 2014 óta évente ültetnek el egy-egy vadgesztenyefát a Népkertben az előző évben született kisbabák tiszteletére.

A fehér vadgesztenye a Balkánról és Kis-Ázsiából a 16. században került Közép-Európába. A tápdús, jó vízellátású talajt és a sok fényt meghálálja. A városi szennyezett levegőt és a sózott talajt nehezen viseli. Ezek a kedvezőtlen körülmények, és a vadgesztenye-aknázómoly kártétele a lombozat korai sárgulásához vezet, gyakran másodvirágzáshoz is. A hússzínű vadgesztenye egy hibrid (keresztezett) faj. A városi levegő- és talajszennyezést jobban bírja. Ritkábbak rajta a levélbetegségek, a vadgesztenye-aknázómoly sem támadja.

A Tiszavirág-sétányon összesen 109 fehér- és 24 hússzínű bokrétafa van. A legészakibb fa koordinátái: 46° 56' 02.5" É, 20° 05' 30.2" K, a legdélebbié pedig 45° 55' 38.7" É, 20° 05' 51.3" K (WGSʼ84 koordináta-rendszer).

                                                                                                                                  Czékus Géza

Címkék
Íratkozzon fel
Hírlevelünkre