A zentai Tisza-parti vadgesztenye-sor

Létrehozva: 2019.07.16. 12:08

Zenta város fás szárú növényvilága is gazdag és változatos. A 19. század elejétől selyemhernyó tenyésztése céljából ültetett fehér és fekete eperfákat, fehér akác és jegenyenyár-sorokat mára már más fafajok váltották fel.

1905-ben a Tisza-parti öreg sétányra fehér és hússzínű (közönséges és pirosló) vadgesztenyefák (=bokrétafák) (Aesculus hippocastanum és Ae.x carnea) sora került. Több is küzd az elmúlással. A kiöregedett példányokat folyamatosan, mind a mai napig újabb facsemetékkel pótolják. A Tisza-menti árvízvédelmi vonal felújításakor szinte minden zentai tudta, hogy a gesztenyefák többek, mint gesztenyefák. Számukra azonosak a településsel! A város jelképei. Cegédi Rudolf polgármester szavai is ezt támasztják alá (in Hajnal, 2019): Nem titkoljuk azt sem, hogy büszkék vagyunk a zentaiságunkra, …, amely akkor hatalmasodik el rajtunk, ha végigmegyünk a gyönyörű, vadgesztenyefa sorral övezett Tisza parti sétányunkon.

Zenta népszerű vadgesztenyefás korzóját a századforduló előtti években felépült, patinás, tagoltabb rakpart „egyszerűsítésével” 1984-ben építették ki.

Irodalom:

 

Guelmino János (1968): Zenta és környékének növényei, I. Virágosok. Građa za monografiju Sente br. 12. Zenta.

Hajnal Virág (--): A településmarketing útján – Adalékok Zenta középváros helyzetfeltáró vizsgálatához a város hivatalos honlapjának tartalomelemzése segítségével. In: http://kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2016/2/02_Telepulesmarketing.pdf letöltve 2019-02-22

Guelmino János (2000): Élővilág. In: Szloboda János (ed.): Zenta monográfiája I. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre: Zenta.

 

A helybéliek bokrétafához kötődését igazolja, hogy 2014 óta évente ültetnek el egy-egy vadgesztenyefát a Népkertben az előző évben született kisbabák tiszteletére.

A fehér vadgesztenye a Balkánról és Kis-Ázsiából a 16. században került Közép-Európába. A tápdús, jó vízellátású talajt és a sok fényt meghálálja. A városi szennyezett levegőt és a sózott talajt nehezen viseli. Ezek a kedvezőtlen körülmények, és a vadgesztenye-aknázómoly kártétele a lombozat korai sárgulásához vezet, gyakran másodvirágzáshoz is. A hússzínű vadgesztenye egy hibrid (keresztezett) faj. A városi levegő- és talajszennyezést jobban bírja. Ritkábbak rajta a levélbetegségek, a vadgesztenye-aknázómoly sem támadja.

A Tiszavirág-sétányon összesen 109 fehér- és 24 hússzínű bokrétafa van. A legészakibb fa koordinátái: 46° 56' 02.5" É, 20° 05' 30.2" K, a legdélebbié pedig 45° 55' 38.7" É, 20° 05' 51.3" K (WGSʼ84 koordináta-rendszer).

                                                                                                                                  Czékus Géza

Címkék

Képzéseink
ÚJ - Nevelői szak (BA)
ÚJ - Okleveles kommunikátor szak (BH)
Okleveles tanító szak (BH), (MA)
Okleveles óvodapedagógus szak (BH), (MA)

További képzések
Pedagógiai, pszichológiai, módszertani (PPM) képzés
Informatika modul
Szerb mint nem anyanyelv tanítása
Projektoktatás

Akkreditált pedagógus-továbbképzés

Íratkozzon fel
Hírlevelünkre